2013. december 27., péntek

Decemberi visszatekintő

Decemberi visszatekintő – foci, sakk, kiállítás megnyitó, és persze a Mikulás-est

Még december elején került sor a város kollégiumai közötti teremfoci megmérettetésre. Csapatunk sikerrel vette a csoportkört, s magabiztosan jutott be a hármas döntőbe. Itt azonban már nem jött ki a lépés, és egy döntetlennel és egy vereséggel a dobogó alsó fokára állhatott fel a Wigner Kollégium, de a gratuláció jár.
Éremmel a nyakban (Ákos már edzésen, nem öregedett meg hirtelen...)

Egy héttel később szellemi sport vetélkedőn vettünk részt, azaz sakkversenyen. A Csiszár Ákos, Dányi Attila, Smid Márton, Szondi Roland alkotta négyes nagy meglepetésre megelőzte egy ponttal a Neumannt, s így első helyezett lett. Gratulálunk nekik! 
Sport mellett kulturális értékeket is fogyasztottunk decemberben. A mi társalgónkban rendezett kiállítás anyaga átkerült a Szent Hedvig Kollégium Galériájába. Ugyanis a Dobó István Vármúzeum szervezésében a "Látásra nevelés/ Képző- és iparművészet népszerűsítése Egerben" projekt keretében az együttműködő oktatási intézmények diákjainak alkotásaiból nyílt itt közös kiállítás. A kiállítást Kiss Lászlóné, a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiuma igazgatója nyitotta meg, valamint köszöntőt mondott Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum megbízott igazgatója.
Az alkotások mellett a kiállítás megnyitó műsorából is kivettük a részünket, mivel többek között a mi kollégistáink is zenéltek (Csapó Dénes, Forgó Bence, Szabó Bálint).

Mindezen események között került sor a Mikulás-estre, benne az elsősök kollégistává avatására. A DT a kora hajnali reggeli tornával hangolta az elsősöket a rendrakásra. Délután a DT vezetőség ellenőrizte is a szobákat, kijelölte a ’pincéreket’ az esti vacsorához azok közük, akik nem voltak képesek megfelelő szintre hozni a szobarendet, vagy épp a tesztfeladaton buktak meg. A mákos nudlis vacsora rendben lement, majd a kollégium átfáradt az aulába. A műsorvezető kérésére, ha nem is egyre szebben, de egyre hangosabban énekeltek az újoncok, s így csak megjelent a Mikulás és a krampuszok. Miután üdvözölte a megjelentek, megkérte az elsősöket, adjanak elő valami műsort. A műsort lehet valami szépségversenyről koppintották, mert a világbékén kívül, mindent szerettek a fiúk, legyen szó akár a koliról, felsősökről, stúdiumról, na és persze a Mikulásnak is hízelegtek. Ezután Molnár Bence zsonglőrködött, s gyűjtötte be megérdemelten a vastapsot.
Ezután már az avatandó kollégisták egyéni, ill. páros fellépései következtek, vegyes színvonalon. A táncok általában jól sikerültek, az éneklés már vegyesebben. Apropó, itt meg kell állnunk egy szóra, s meg kell dicsérnünk a közönség aktív részét, mely hangos biztatásokkal és együtt énekléssel segítette oldani a görcsöt a kissé félénk elsősökben. A szinkronizálás volt az egyik legnehezebb feladat, ez annyira nem is jött be, szerencsére a jelenetek már önmagukban is jó kedvre derítettek. Aztán felesküdtek az elsősök – mindenkit Török Ricsinek hívnak -, s visszatértünk a kollégium szentélyében.
Összességében a körülményekhez megfelelő jó tempóban pörögtek az események, kevés volt a holtjárat, ami az utóbbi években megnehezítette a türelmes végigülést. Reméljük jövőre is jót mulatunk, már alig várjuk az újakat, legfőképp a mostani avatottak.

2013. december 10., kedd

Interjú a kollégium új nevelőtanárával

Nemcsak kilencedikesből van új a kollégiumban. Nevelőtanárból is érkezett új, Kis Sándor személyében. Vele készített interjút Kiss Patrik.
Mikor született Tanár úr, és hol járta az iskoláit?
1968-ban születtem, Egerben. Itt is jártam általános iskolába, majd középiskolába. A Gárdonyiban érettségiztem. Testnevelés – biológia szakon tanultam tovább az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. Egyetemi végzetségemet már Budapesten szereztem, testnevelésből.
Tanár úr tesi szakos, bizonyára sportolt is, és szereti is a sportokat. Melyeket részesítette, részesíti előnybe?
Egykor vízilabdáztam, mára ebből az úszás maradt meg, alkalmanként pedig kondizom és biciklizek. Ha újra jó idő lesz, a munkába is ’betekerek’. Ami a sportokat illeti, a focit szeretem nézni, de csak a nagy világversenyek hoznak lázba. A Maradona-féle Argentína volt a kedvencem, mára nincs konkrét csapatom, akinek szurkolnék. A Forma 1 addig érdekelt, amíg Schumacher versenyzett.
Milyen hobbija van tanár úrnak?
Az úszás mellett a zenehallgatás, olykor a filmnézés.. A filmek közül nagy kedvencem a Keresztapa trilógia, részben a történet, részben a nagyszerű színészek miatt. Zenében a klasszikus rock zenét szeretem, mint pl. Deep Purple, Rolling Stones, AC/DC.
Van-e kedvenc autómárkája?
A Honda és a több japán autó, meg egy-két német (MMW, Audi), de amúgy nem igazán vagyok márkakedvelő.
Magánéletével kapcsolatban mit osztana meg velünk?
Házasember voltam, de két éve elváltam. Van egy 12 éves leányom, aki Budapesten él.
Mivel foglalkozott, mielőtt hozzánk került?
Tanítottam általános iskolában, voltam egy évig sajtóreferens a rendőrségen, ill. családi vállalkozásban dolgoztam. Itt gránittal és kővel dolgoztunk.
Mi a véleménye a kollégiumról, a kollégistákról?
Új és érdekes kihívás számomra ez a helyzet. Rég nem foglalkoztam diákokkal, a sok rémség után, amit hallani lehet a mai fiatalokról, azt kell mondanom, nem olyan vészes a dolog. Vannak, akik komolyan veszik a tanulást, s mellette is hasznosan tölti az idejét, s vannak, akik kevésbé. Összességében lehetnének kicsit aktívabbak, egyesek igényszintjét is magasabbra kell emelni, de mi épp ezért vagyunk itt.
Tanár úrnak még az árnyéka is figyel!


2013. december 9., hétfő

Krízis - díjátadással

A tavalyi tanév során készült el a kollégium falain belül az alig 8 perces kisfilmünk, horror műfajban. Nagy Péter ex-kollégistával karöltve csináltuk meg, szinte az egész 2. szint segítségével és közreműködésével. Kisfilmünk a Krízis címet kapta.
Díjátadón, Szabó Simon zsűritag; Sandra Gonzales, a rendezvény kiötlője, és a két rendező, Péter és Martin
Egy megszokott, szobán belüli éjszakai horrorfilmezést követően támadt az az ötletünk, hogy akár mi is csinálhatnánk egy kollégiumi horror-sztorit, ami nem csak számunkra, hanem minden kollégistának szórakoztató lehet. Alapkoncepcióként a mindenki által jól ismert Paranormal Activity-t és a Rec című filmeket vettük. Ál-dokumentarista, kézi kamerás, vágási munkát alig igénylő ágazata ez a horror műfajnak, így mindenki azt hinné, hogy ilyet a legegyszerűbb összedobni. Mi is így gondoltuk, majd az első felvételek után rá kellett jönnünk, hogy tévedtünk.A felvételek előtt felszínesen megterveztük a különböző jelenteket, azok történéseit, a többit pedig a véletlenre bíztuk, hiszen ezeknek a típusú filmeknek az improvizáció és a véletlenszerűség az alapja.A szereplők adottak voltak: mi magunk és a 2. szint lakói, illetve különösebb technikai felszereltségre sem volt szükség, csak egy telefonra.
A munkát március végén kezdtük, és a készítés folyamata egészen június elejéig elhúzódott (mi sem gondoltuk volna, hogy ez ilyen hosszú lesz:D). A legnagyobb problémánk az idővel volt, hiszen a kisfilmünk jelentős része éjszaka, sötétben játszódik. A nappali jelenetekkel nem volt különösebb probléma, ezek hamar elkészültek, azonban lámpaoltás után sokkal nehezebb volt horrort csempészni a kollégiumi éjszakába Hankó Tanár Úr felügyelete mellett. :D Az éjszakai jelenetek egy részét (mikor a szobákban futkosunk és ijedezünk) még jóval lámpaoltás és takarodó előtt vettük föl, ami azért volt nehéz, mert ilyenkor még javában zajlik az élet a folyosókon és a szobákban, így többször is beleszűrődött a felvételekbe nem kívánatos zaj, beszéd, stb. Szerencsére azonban utómunkával, kisebb trükközéssel sikerült élettelen éjszakai hangulatot kelteni.Viszont voltak olyan jelenetek is, amiket valóban éjféltájt vettünk föl (pl.: a legvége), azonban ezeket síri csöndben rögzítettük, majd egy délután alkalmával a hangszigetelt, vendégszobás szárnyon utólag fölvettük hozzá az üvöltéseket és különböző hangeffekteket, majd a felvételek alá illesztettük.
Talán a legjobb része a munkának egy teljes szint összehangolása és feladatokkal ellátása volt. Igazi csapatmunka volt az egész, és tapasztalataink szerint mindenki jól érezte magát, hiszen ilyet nem minden nap csinál az ember, pláne nem egy kollégiumban. :) Rengeteget bakiztunk, röhögtünk és hülyéskedtünk mialatt elkészült ez a 8 perc. Jó érzés volt, hogy az egész csoport segített nekünk és élvezettel csinálták velünk a kisfilmet.
Képkockák a filmből
Nem volt különösebb célunk vele, csupán szórakozásból készítettük el, azonban november elején feltűnt egy pályázati felhívás, ahova mobillal készült rövidfilmeket vártak. Movilfestawards a nemzetközi pályázat címe, amely már harmadjára került megrendezésre, idén először Budapesten. Gondoltuk miért is ne nevezhetnénk a Krízist, hiszen minden követelménynek megfelelt. Készítettünk hozzá angol feliratot, majd beküldtük. Rövidesen kaptunk egy e-mailt, amiben közölték velünk, hogy az első fordulón túljutottunk, már csak a zsűrit kell meggyőznie a filmünknek. Végül 1 nappal a díjátadó gála előtt jött a telefon, hogy egyedüli magyarként bejutottunk a 400 nevezett film közül a 6 legjobb közé, így másnap este 8-kor már a budapesti rendezvényen voltunk, amelyet egy hangulatos, gyönyörű helyen rendeztek meg. :) Hihetetlenül nagy élmény volt ez számunkra, hiszen a saját filmünket nézhettük végig egy hatalmas kivetítő vásznon és tv-ken más, idegen emberekkel és neves rendezőkkel, színészekkel (pl.: Szabó Simon, Jedlicska Márton) és külföldiekkel együtt. Rengeteg gratulációt és elismerést kaptunk, illetve hazahozhattuk a közönségdíjat is, amit nagy sikernek könyvelhetünk el a legfiatalabb versenyzőkként. Interjút és fotókat készítettek velünk, végül az estét egy hatalmas afterparty zárta.
A sors fintora pedig, hogy a pályázatot, amin a kolis filmünkkel nyertünk, a kollégiumba kiplakátolva fedeztük föl.

Köszönjük minden résztvevőnek, és a kollégium 2. csoportjának! :)
További képek, érdekességek a facebook oldalainkon.
Bognár Martin

2013. november 20., szerda

Őszi Kollégiumi Hét


Az Őszi Kollégiumi Hét rendezvényei, mint oly sokszor, változatosak voltak. Mind jellegükben, mind színvonalukban.

A hetet Holló István őrnagy előadása nyitotta meg. Az őrnagy úr személyesen vett részt több katonai misszióban, így járt többek között Afganisztánban, Irakban és Koszovóban is. A képekkel gazdagon illusztrált előadáson világossá vált, milyen nehéz és veszélyes a békefenntartók tevékenysége. Idegen, vad tájakon, a magyartól sokban eltérő időjárási körülmények között kell élniük. E mellett az ott élő emberek, a helyi szokások és a kultúra is más. S ez sokkal nehezebben dolgozható fel, mint az időjárás. Egy rossz gesztus, egy ’helytelen pillantás’, egy nem jól megfogalmazott mondat, s máris ott a konfliktus a helyiekkel, akik nem mindig nézik jó szemmel a tevékenységüket. Sőt! 
 Azok a helyiek, akik ellen a békét kéne fenntartani, egyenesen ellenségesek. Mert az eltérő időjárás és helyi szokások mellett van még egy apró tényező, ami nehezíti a szolgálatot: az állandó életveszély, akár napi 24 órában. Abban, hogy most ő itt előadást tarthat része van a szerencsének is. Irakban egy alkalommal a lassan araszoló magyar konvojt megelőzték a türelmetlen amerikaiak. Vesztükre. Ők rohantak aknára, s lettek hősi halottak. Apropó, amerikaiak. Az őrnagy úr számos érdekességet említett az állomásozó csapatok különböző nemzetiségű tagjairól, mennyiben más, ill. hasonló a hozzáállásuk az élethez, na és persze a bármikor bekövetkezhető halálhoz. Az amerikaiaknak volt a legjobb felszereltsége, jobban fel is készültek, bátrabbak is voltak, olykor túlzottan is , az önfejűség a katonáikra is jellemző. Sok volt az erőszak a képeken, történetekben. Akkor miért vállalják? Pénz? Kalandvágy? Kihívás? Kötelességérzet? Karrierépítés? Talán mindenkinél, más és más az arány, de tudják: valakinek ezt is meg kell csinálni.


Kedden este táncosok léptek fel, közel 2/3 kollégium előtt. A fellépő Easydance TSE az Agria Tánc Centrum utódja, már több évtizede biztosít lehetőséget Egerben minden fiatal, vagy akár senior korosztályú táncosnak a társas tánc űzésére. Bár az aula hangzásvilága nem volt a legjobb, a látvány kárpótolta a nézők többségét, mert fanyalgók, ugyebár voltak, vannak. Az Easydance TSE versenyzői mind latin, mind standard táncot jártak el nekünk – versenyeken egyébként számos dobogós helyezéssel büszkélkedhetnek -, s kétségkívül más ez a tánc, mint a diszkó. Olykor fárasztóbbnak is tűnt, mint egy konditermi edzés, viszont lehet, élvezetesebb. Pláne, ha csinos a partnernő J. Amúgy szeretettel várják a teljesen kezdő táncolni vágyók jelentkezését is, úgyhogy, aki kedvet kapott, annak hajrá!
Fényképek:
Videó: https://www.facebook.com/photo.php?v=1426415144254513


Szerdán került sor a Képzőművészeti Kör kiállítás megnyitójára, amelyet a Kört vezető Ducsai Zoltán tanár úr ’vezényelt le’, s számolt be az elmúlt évek tevékenységéről. Elmondta, alkotni élvezetes dolog, s nem feltétlen olyan nehéz, mint amilyennek látszik. A kiállítás november 28-ig látható a kollégiumi társalgóban, majd az anyag átkerül december elején a Szent Hedvig alatti kiállító terembe.
Videó a kiállításmegnyitóról: https://www.facebook.com/photo.php?v=1426409684255059
További képek: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.648434515197403.1073741831.614318791942309&type=1

Az este folyamán az 507-es teremben volt filmvetítés, igen csekély részvétel mellett. Úgy tűnik, igaza volt az egyik internetes portál nem régi, nem hivatalos felmérésének. Azaz a mai fiatalok egy filmet vagy moziban néznek meg, vagy (olykor és) a kütyüjükön.

Csütörtökön lépett fel a GENTLLEMEN együttes az aulában. Már a hangosítás próbája alatt volt egy kis gond, hisz a levelező oktatásban résztvevőkhöz is felhangzott a zene, ami rock volt, lett volna. Volna, mert a kongó aulában visszhangzott a zene, zaj. Az aula amúgy sem fényes akusztikája, ahol, ha nincsenek sokan, hogy elnyeljék a ’káros’ hangokat, csak még rosszabb lesz, gyakorlatilag élvezhetetlenné tették az előadást. Tisztelet a fiúknak, hogy lenyomták a showt, de a DT-nek (és tán a kollégistáknak is) el kellene gondolkoznia azon, mire is vevők ők. Egy rock koncertre, nem tanári segítséggel kéne verbuválni a nézőket, a DT felelőssége a megszervezésen kívül a propagandában is nagyobb kell, hogy legyen.

2013. november 1., péntek

Kultúr-zóna: Vers mindenkinek

Irodalom ajánlat Balázs Ádámtól

Ma sokan a vers, líra gondolatával Ady-t, Petőfit, azaz a régi nagyokat kapcsolják össze. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a mai kortárs irodalomban is vannak kiemelkedő tehetségek, akiknek műveivel egészen másképp foglalkozik a XXI. századi ember. Talán közelebb állnak modernségükkel a mai kor emberéhez. Varró Dániel 1977-ben született, első verseit 12 évesen írta. Az ELTE-n végzett magyar-angol szakon. Ma verseket, színdarabokat ír és fordít. Témái aktuálisak; szerelem, sms, e-mail, plázacicák, különböző szituációk, ami a napokban történt vagy történhet velünk. Varró Dániel ért a gyermekek nyelvén, igazat szól, mégis elhatárolódik attól, amit mond. Éppen azért, mert olyan komolyan mondja, hogy az már ironikus. Szükség van arra, hogy más verseket is olvassunk, mint Petőfi, Ady, József Attila, például Varró Dániel színes verseit. Az olvasóiban megteremti a kapcsolatot a régi és a mai között. A Szívdesszert című kötete ösztönöz arra, hogy olvassak még más verseket is Varró Dánieltől, mert fiatal vagyok, fogékony vagyok az újra, ezért olvasom szívesen verseit. Üde, friss, kamaszosan őszinte hangjával belopta magát a szívembe.

Varró Dániel: Mozi

Gyere, nevető szemü,
airwaves-es leheletü!
Bús lovagod ma terád vár
egyedül a pattogatottkukorica
szagú moziban, ahova csupa pár jár,
lépkedek ide-oda idegesen én itt, jaj,
úgy tépi a szívemet a szerelem is,
ahogyan a jegyeket a nénik.

Gyere na, hisz íme, a Nap kisütött kint,
fűt a tavasznak a láza,
vége a télnek, a depinek, a lomb is zöld,
és tele van a pláza.
Gyöngy vagy a sok bizsu-cicababa közt te,
mennek már odabent, gyönyörűm
az előzetesek, nosza, jöszte!

Kukorica, perec és a kóla kezünkbe,
zsebembe jegyért kotorászom,
így be a sor közepére, amíg megy
a halivudi jelenet a vásznon;
és míg könnybe a mozi szeme lábad,
lerúgod a papucsodat, és
a puha szék tetejére teszed föl a lábad.

Betege vagyok a szerelemnek,
a vágynak, az érintésed is éget,
amikor a kezem és a te kezed is
ugyanoda nyúl be a kukorica végett.
Fölhevít, és amikor elveszed, űrt hagy,
nem tudok én ma a filmre figyelni miattad,
olyan gyönyörű vagy.

Szép a te szemed, ugye tudod, és a szád,
és szép a te fogad és a nyelved,
amivel a popcornt ízleled,
amit a te szép kezed a zacsiból elvett;
legurul a nyakadon a kukoricamorzsa,
elnyeli ott ez a kis szakadék,
a halálban is édes a sorsa.

Két kibújó telihold a trikód
ködleple alatt a te melled,
barna, akárcsak az alkonyi fény a te bőröd,
a szoliban ilyen lett.
Jaj, milyen oktalan állat az ember,
vágy az ölében örökkön dudorodik,
és a szíve teli szerelemmel.

Cicamica, mit tegyek, annyira édes,
a mosolyod, akárcsak a kóla.
Édes a szerelem, a vágy lólába
ha néha kilóg is alóla…
Baromira gagyi ez a jelenet is éppen,
gyere szerelemnek örülni,
hajoljál össze te velem a sötétben.

2013. október 25., péntek

Kollégisták a várban

A várban jártunk

Október 17-én, ahogy a képen is látható a kollégisták eltávoznak az egri várból. Ugyanúgy, ahogy 561 éve a török is 'eltakarodott' a vár alól. A törökök számára sikertelen ostrom a hős egri várvédőknek dicsőséget hozott. Legalábbis az utókor szemében, s ebben nem kis szerepet játszott, játszik Gárdonyi Géza könyve, az Egri csillagok. E csillagok előtt tisztelegtek látogatásukkal a wigneres kollégisták.

Akiknek persze a távozás előtt fel is kellett menni a várba előbb. A Dobó téren gyülekezőket lefényképezték a tanáraik, holmi létszámellenőrzés fedőnév alatt, majd elindult a menet a Dobó utca macskakövein.
A várban Varga tanár úr ejtett pár szót a látogatás apropójáról, majd a déli várfalra mászott fel a kollégisták jó része. A szép időnek köszönhetően remek kilátásban volt részünk, láthattuk a Makovecz Imre által tervezett Bitskey uszodát is felülnézetből. Nem láthattuk viszont a Gárdonyi sírkertet, mivel most újítják fel. Emiatt a várfal egy része is le volt zárva, így kerülővel juthattunk át a régi székesegyház romjaihoz, ahol falmászással kísérleteztek egyesek. Innen a gótikus palotához vezetett az út, majd a Gergely bástyához. A nyugati várfalról nemcsak a minaretre, hanem egy távolabb álló szép épületre is remek kilátás nyílt, látványára többen is elérzékenyültek....
Van ennél szebb látvány?
A Dobó-bástya felőli várfalról a legszebb a kilátás a belvárosra, s valóban elég szép látvány volt a város a lassan lenyugvó nap fényében. Kollégistáink mobiljaikkal próbáltak is szép képeket készíteni. Akinek ez sikerült, annak várjuk a fotóit a kolexpress@mailbox.hu címre.
Végül a zászlódombot megkerülve jutottunk ki a várból, s sétáltunk vissza, hogy végre elkezdhessük a másnapra való tanulást...
A várlátogatásról készült képeket a Kolexpress facebook oldalán találhatjátok meg:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.637211882986333.1073741829.614318791942309&type=3

2013. október 21., hétfő

Kollégisták mindenhol 3. Év iskolája

Év iskolája

https://www.facebook.com/wignerkozepiskola/photos_albums

Ha valaki böngészte az iskola facebook oldalán az erről az eseményről készített fotókat, feltűnhetett neki, milyen sok kolist láthat rajtuk. Persze ez nem véletlen, egyrészt ugye az egri nem olyan sok, a bejárós meg siet haza (ilyenkor, tisztelet a kivételnek!), maradnak a kollégisták, ami azért is jó, mert hát ők a legjobbak :).

A kollégisták tehát ’szomorúan’ hagyták ott a stúdium szentélyét, s vonultak először a Dobó-térre, majd onnan a Körcsarnokba. A versenyt az EKMK (Egri Kulturális és Művészeti Központ) szervezte, finoman szólva nem a legprecízebben. Épp ezért a hangulat kissé feszült volt, de a közönség fantasztikus buzdítása sokat segített. A feladatok nem voltak rosszak amúgy, csak az a fránya pontozás volt időnként értelmezhetetlen. Reméljük jövőre inkább a tavalyi vidámság lesz újra a meghatározó, s akkor az is kevésbé fáj, ha néhányan lemaradunk a vacsoráról.

2013. október 17., csütörtök

Kollégisták mindenhol 2. Kupagyőztesek

Megnyerték a kupát!

Második alkalommal a szeptember 27-én lezajlott drogprevenciós napról számolunk be. A „TISZTA ÉLVEZET” címmel, immár tizenharmadik alkalommal megrendezett nívós programsorozat részét idén képezte először az a drogprevenciós komplex vetélkedő, amelyre Eger minden középiskolájából csapatokat kértek a szervezők. A vetélkedőn a tízfős csapatoknak hét feladatban kellett jeleskedniük, melyek között elsősegélynyújtás, drogteszt, „1 perc és nyersz” játékos feladatok és a részeg-szemüvegben való tájékozódás is megtalálható volt. A diákok az élethelyzethez kötött segítségnyújtás lehetőségeinek feltárásában is jeleskedtek. A mieinket a 9. D osztály csapata képviselte, köztük voltak kollégistáink: Zvara Robin, Krajcsik Zoltán, Vámosi Richárd, Szabó Bálint , akik jókedvűen és rendkívül tájékozottan teljesítették a soron következő akadályokat. Tették ezt annak ellenére, hogy olyan zavaró körülmények is fennálltak, mint a vonzó hastáncos lányok. A verseny zárásakor örülhettek a fiúk, mert a győztes kupát ők vehették át a szervezőktől. Gratulálunk Nekik és felkészítő tanáruknak, Kaszáné Muhari Gabriellának!

További képek: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.656524391044912.1073741832.171257376238285&type=1

Azt is megemlítjük, hogy a rendezvény szervezésében közreműködött a VDT (Városi Diáktanács), köztük jó pár kollégista: Balogh Csaba, Csapó Dénes és Forgó Bence.

2013. október 10., csütörtök

Kollégisták mindenhol 1. Katonák


 Katonák kalandjai

Elsőként két, katonai osztályba járó diáktársunk élményeit osztjuk meg. Ők egy hét leforgása alatt két versenyen is részt vettek.

Időrendben először a „III. Erőltetett Menet” elnevezésű középiskolák közötti járőr típusú versenyen, amelyre az idén harmincegy diákcsapat sorakozott fel a Felsőtárkányi tónál. Az eseményre az iskola igazgatója és természetesen Sebestény tanár úr is kiváncsi volt. A wigneresek közül Bohati Botond és Szőke Tamás volt párban egy csapatban, és a 22 fiúcsapat közül végül a 3. helyre értek be, pedig nem számítottak arra, hogy ilyen jó helyezést fognak elérni. A versenyzők egy-egy tíz kilós homokzsákot cipelve vágtak neki a tíz kilométeres távnak, amelynek egy részén a csapattársaknak – feltételezett „sebesülés” miatt - egymást kellett vinniük a hátukon. A mieink 59 perc alatt teljesítették a távot.
Ezen a versenyen a Kossuth diákjai előbb végeztek, igaz csak a fiúknál, a lányoknál wigneres győzelem született.
Meg kell említeni, hogy nemcsak további versenyzőként (Magyar Levente, Fehér Zalán), de szervezőként is közreműködtek diákjaink, közöttük kollégisták is, Farkas Dániel, Klepej Zoltán, Bánszki Dániel és Deák Gergő.


 Az eseményről készült képek megtalálhatók az iskola honlapján:
http://www.wignerkozepiskola.hu/wigner/galeria/esemeny.html


Ami Botondot és Tamást illeti, ők egy hét múlva már a Dunántúlon vetélkedtek az első „HADITORNA CSAPATVERSENY” keretében. A pákozdi katonai emlékparkban és a Velencei-tó környékén megrendezett versenyen középiskolás diákok, valamint meghívott katonai szervezetek, az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei, az MH Altiszti Akadémia hallgatói vehettek részt 4 fős csapatokban (a másik két ember: Sütő Zsolt, Balogh Gabriella). A 40 benevezett csapat tájfutásban, légpuskalövészetben, kézigránátdobásban, gátépítésben, elsősegélynyújtásban, rádiós rókavadászatban, íjászatban és evezésben mérte össze erejét és ügyességét. A fizikai próbák mellett a részvevőknek elméleti teszteket is ki kellett tölteniük az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a Magyar Honvédség, a NATO, honvédelmi alapismeretek, az önkéntes tartalékos és a Honvédelmi Kötelék program, valamint az elsősegély és katasztrófavédelmi alapismeretek témakörökben is. A tervek szerint a jövő évtől a haditornát már felmenő rendszerben megyei, majd országos szintű versenyként hirdetik meg a fiatalok számára.
Ami az eredményt illeti, fiaink helyt álltak. Nyolcadikak lettek az erős mezőnyben, megelőzve a Kossuth Zsuzsás csapatokat. Legjobban a gátépítés ment, ami kiválóan mutatja a kollégisták kettős mentalitását: tudnak építeni, de legfőképp akadályokat :)… Ami pedig a legkevésbé ment, az az elmélet volt.
A borús, szeles idő miatt sajnos egy nagyon várt programelem elmaradt: az ejtőernyős tandemugrás. Sebaj, majd jövőre ki lehet próbálni, milyen is a magasból a földre visszatérni.


2013. szeptember 30., hétfő

Eged-futás

Huhh, ezt megcsináltam!

Eged-futás 2013.

Idén is megrendeztük a hagyományos Eged-futást a város kollégistái részére. A versenyre 47 + 1 fő jelentkezett. 24 fiú, 23 leány és egy tanár kezdte meg a távot, és végül 3 kivétellel teljesítették is a távot. A fiúknál a Neumann tarolt, egyéniben az első 3 hely az övék lett, és csapatai végeztek az első és második helyen, míg a mieink /Bojtos Ádám, aki egyéniben 4. lett, Bohati Botond (15.), Csapó Dénes (16.)/ a képzeletbeli dobogó alsó fokára állhattak fel. Az egyénileg induló Szőke Zoltán 6. lett, jövőre már biztos csapattag lesz. Szerencsére az eső csak kisebb galibát okozott, bár egy kisebb sérülés így is történt.
A lányoknál a Ward Mária (azelőtt Sancta Maria) kollégistái taroltak, egyéniben az első két helyet vitték, így értelemszerűen gondolnátok, a csapatot is. De nem. Mivel a 3. futójuk nem volt túl jó, ezért a Gárdonyii lányok zsebelhették be a győzelmet.
További képek a Kolexpress facebook oldalán: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.622499744457547.1073741828.614318791942309&type=3

2013. szeptember 29., vasárnap

Közgyűlés

Közgyűlési beszámoló
Kollégiumi közgyűlést tartottunk szeptember 23-án hétfőn az aulában.


 Az új DT elnök, Balogh Csaba ismertette a napirendet, és bemutatta a Diáktanács tagjait. A napirend elfogadása után ismertetésre került az első félévi program. Majd Velti Dániel ismertette a gazdasági helyzetét a DT-nek. Ez még gond nélkül megvolt, aztán következett egy váratlan esemény: a közgyűlés nem szavazta meg a DT pénz felemelését 1500-ról 2000-re. Úgy látszik a térítési díj emelkedése már elég sokk volt. Ezzel kapcsolatban a kollégiumvezető elmondta, tény, vannak olcsóbb kollégiumok. És vannak drágábbak. Mi a középmezőnyben helyezkedünk el. Más kérdésekre is válaszolt még. Így elmondta, addig nem lesz saját szobakulcs, ameddig nem működik a lenti kártyaleolvasó, nyitott a mentori szolgálat működtetéséhez, és várja az érettségi utáni tanulókat egy társalgásra. Számos egyéb dolog mellett elhangzott egy ultimátum is. Annak kapcsán, hogy a kollégium környéke ismételten szemetes volt. Nagyon. Íme egy illusztráció:
A következő esetben az egész kollégium kimenőtilalomban fog részesülni.
Az est szavazásokkal zárult, a téma az étkezések mennyiségére és minőségére vonatkozott. Míg a mennyiség esetében a reggeli és a vacsora alig kapott szavazatot az elegendő kérdésre, az ebédnél már kiegyenlítettebb volt az állás. Ami a minőséget illeti, ott az átlag általában 3 és 4 között van az egyes étkezéseknél, tehát valahol ott, ahol a mi tanulmányi eredményünk. Mondjuk kétséges elérnénk-e ezt a szintet, ha a tanárokat megkérdeznénk, szerintük milyen mennyiségű és minőségű a tanuláshoz való hozzáállásunk...

2013. szeptember 27., péntek

Zene-zóna: Hegyalja

E rovatunkban most nem zenéről, hanem zenei eseményről számolunk be.

Amire emlékszem a Hegyalja fesztiválból.

Június 25-30. között került megrendezésre idén a tokaji Hegyalja fesztivál.

Mivel a szóbeli érettségimnek június 22-én lett vége, ezért már másnap, 23-án vonatra szálltunk Ungvári Pityuval, hogy egy év kihagyás után ismételten egy hétig be legyünk furmintolva. Érkezésünk után elfoglaltuk a sátorhelyeket, és hogy véletlenül se történjen semmi rendellenes, vettünk finom tokajit, és inni kezdtünk. Na, ez az állapot egy hét és egy napig tartott.
Ez az időszak életem eddigi legjobb bulijának mondható, ugyanis ami egy jó buliban megtörténhet…, na az itt megtörtént. Itt mindenki megtalálhatja azt a zenei stílust, azt a bort, azt a csajt, aki épp kell neki. Sok esetben még keresni se kell, mert egyszer csak rábukkansz (ha máshogy nem is, akkor reggel érhetnek „érdekes” meglepetések a sátorban…).
Ha a koncerteket nézem az Asking Alexandriát leszámítva (ha valakit érdekel eladó Asking aláírás az nyugodtan keressen J) az összes zenekar hatalmas koncertet adott, és a szívüket kitettét a közönségért. Ha pár mégis kiemelkedően jót kéne mondanom akkor a Skindred, a Down, a Subscribe, a Junkies, a Slayer, (de főleg a Zorall J), a Quimby és a Depresszió elég fantasztikusra sikerült.
Elég sokat esett, így nem csak a koncertek miatt lehetett ’hidegrázós’ élményünk. De az elmúlt évekből okulva már tudom, hogy nincs Hegyalja eső nélkül.
Minden fesztiválnak megvan a maga hangulata. A HEGY számomra mégis kiemelkedik. Mert több tízezer ember volt a fesztiválon, és majdnem mindenki Norbit kereste (a mai napig nem derült ki hogy konkrétan ki az, de valószínűleg azért nem találtuk, mert Pécsen volt a Rockmaratonon). Egy csaj hajnal 5-órakor a kempingbe ordítva kereste a Pokolgép-kazettáját. Olyan random csajozós dumákkal is lehetsz sikeres, mint hogy „Szia! Van kutyád?”, vagy „Szia! Hány dioptriás a szemüveged?”. Amikor a kisbolt előtt 30-40 ember reggelizik törökülésben az úton, és ha meglátnak egy rendőrautót, akkor elkezdik skandálni, hogy PARTYBUSZ! Amikor a sátortársadnak ki van firkálva az arca egy férfi nemi szervvel, és azt kérdi tőled, hogy miért röhög rajta mindenki… Amikor egy full ismeretlen ember megállít és annyit mond, hogy „Szia! Ki vagy és mit iszol? Nekem van pálinkám, igyál velem!”. Amikor csak azért mászol át az egész fesztiválterületen, hogy kitölts egy kvízt, mert adnak érte ingyen óv.szert… Ez mind hamisíthatatlanul a HEGY hangulat.
Itt bármi megtörténhet. Tavaly épp szemtanúja voltam, amikor az egyik amerikai thrash metal banda gitárosa csatak beállva táncol a magyar csajokkal a techno sátorban. Kértünk volna tőle aláírást, de nem volt nála filc, viszont ő meg letarhált volna minket egy cigivel, de mi sajnos nem voltunk kedvesek. Ha nincs aláírás, nincs cigi. :)
De hát a Hegyalját nem leírni kell, mert azt nem lehet. Ha átélted már, akkor tudod, hogy miért jó. :)
Úgyhogy Hegyalja Fesztivál 2014!!! Én biztos ott leszek!!

Csapó Dénes

Fotók a szerző facebook oldalán!

forrás: kolexpress.bloglap.hu

2013. szeptember 11., szerda

Tűz ne legyen, babám!

Rendhagyó tűzvédelmi oktatás

Év elején az első foglalkozás témája a szokásos adminisztrációs egyeztetés mellett a munka- és balesetvédelmi 'fejtágító'. Ennek egy részéről, a tűzveszéllyel kapcsolatban, az összes csoport az aulában hallgatott és nézett meg egy nem túl hosszú, de annál érdekesebb előadást. Megtudhattuk, hogy milyen könnyen is keletkezhet tűz, s hogy hiába egyre gyorsabbak a tűzoltókocsik, a modern anyagoknak köszönhetően a tűz is gyorsabban terjed. Humoros filmbejátszás kapcsán rögzülhetett bennünk, hogy a tűzriadót komolyan kell venni, és azt is láthattuk, miért olyan óvatos otthon anyu a konyhában a forró olaj és az esetlegesen nedves hús, krumpli találkozásakor.