A kollégiumi ballagásról
Bár a tablóképek száma alapján többen ballagtak a
kollégiumból, a valóságban mégis az idein vettek részt legkevesebben.
Külsőseink szerenádja már hétfőn elkezdődött, így gyakorlatilag nélkülük
vonultak le a végzősök az étterembe. Itt Szabó Bálint gitárjátékára énekelte
Boza Bence a címadó dalt, majd Bartha Balázs szavalt. A Diáktanács nevében
Brukner Gábor búcsúzott el a végzősöktől, felidézve azokat a pillanatokat,
amelyek emlékezetesek egy kollégista számára. Balogh Csaba válaszában részben
reflektált e gondolatokra, de legfőképp azt köszönte meg, hogy ’faragtak’
rajtuk. (Szó se róla, volt mit…) Ezután pillanatnyi üzemzavar lépett fel a
rendezvény menetében, de végül is csak sikerült átadni a kormánykeretet a
fiatalabb évfolyam képviselőinek, illetve az ajándékokat a tanároknak és a
kollégiumi dolgozóknak.
Kiss Ferenc kollégiumvezető beszédében azt emelte ki, hogy
fontos válaszúthoz érkeztek az ünnepeltek, de érthető okokból, a jövő helyett, amelynek alakulása
alapvetően Tőletek függ, a múltról beszélt. Arról, hogy a közösség mit adhatott
az egyénnek, még ha az nem is kérte, s arról, milyen erős barátságok köttetnek
itt e 4-5 év alatt. Zárszóként az „őskollégista” Konfuciust idézte: "Amit nem kívánsz magadnak, azt
ne tedd másnak sem!”
A jutalomkönyvek átadása után (Csiszár Ákos és Balogh Róbert
kapott személyre szóló pakkot) jöhetett a koccintás, majd a szépen felöltözött
kilencedikesek felszolgálták az ünnepi menüt, melynek elfogyasztásával véget is
ért a rendezvény.
További képek a Kolexpress facebook oldalán: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.736895019684685.1073741846.614318791942309&type=1